2010. szeptember 24., péntek

Anyja lánya szerzeményei

A nagyocskám beteg. Volt. De még mindig itthon van. A kicsim pedig jó szokásához híven ma is átaludta a fél délelőttöt, így megkérdeztem a nagyot, mihez lenne kedve. Válasz: varrjunk!!! :) Mert imádja nézni, anyagot választani, spulnizni, varrós dobozban kutakodni...
Jézuskától játék varrógépet kért a minap (meglátta a játékboltban és más alkalom már neki nincs addig), de olyat ám, ami igaziból tud varrni. Én csak 6 évesen jutottam ide. Mennyit varrtunk anyuval párhuzamosan... :) Barbie ruhákat varrtam. hmmmm
A fűzögetős játék, amikor nem nyakláncot fűz, hanem pl. egy katicát kell felrögzíteni egy virágra, az neki "kézzel varrós" játék. Azt mondja ilyenkor, a varrás egy pihentető játék. Igaz is. Én ezek szerint egész nap pihentem. :D

A délelőtti szabadidőben felajánlottam, hogy válasszon mintákat és a mostanában kapott két egyszínű  hosszú ujjú pólójára készítünk valami applikációt. Természetesen első helyen ismét a madárka szerepelt, de végül a másik, a muffinos jobban tetszett neki. A muffin onnan jött, hogy kicsi húgának előszedtem a következő méretű ruhákat, köztük ezt is. :) Kicsit nagy még rá, de már volt rajta. Naná, hogy kellett a nagynak is. Megint. :)
A képek a szokásosnál is idétlenebbek, mert a kicsi aludt, vállfa bent a szobájában, így mágnessel lógattam fel...  Sajnos a muffin strasszainak színe nem látszik jól, annyira szép kis pasztelles rózsaszínben csillog pedig.
Délután pedig eszembe jutott, hogy múlt héten megígértem a háromévesemnek, hogy amiért ilyen szépen megtanult kétkerekezni, varrok a (természetesen csupa rózsaszín...) bicajára is egy táskát, amit annyira hiányolt a futóbicajé után, hogy át kellett szerelni a cseppet sem odaméretezett darabot ideiglenesen az új járműre.
Google jó barátunk, most is segített. A képkeresőjében kerestem pár képet ebben a témában és már nem is tarthatott vissza semmi, hogy a kicsi délutáni alvása alatt elkezdjem, majd apujuk érkezésekor befejezzem ezt is.
Tanultam az első táska hibáiból, ez nem olyan mély, ellenben jó széles, nem henger alakú, hanem egy hosszában félbevágott henger, így jobban felfekszik. És kényelmesen elfér benne Manka és Eni. Meg az útközben szedett kincsek. Hogy jobb tartása legyen, a bélésre is vasaltam az extra vastag közbélésemből, így tényleg nem lehet rá panasz, szépen áll.  Ezzel a darabbal kivételesen maximálisan elégedett vagyok. :)
Az esti kutyasétára már új pólóban, új bicajtáskával, rettentő büszkén indult Szonja.

2010. szeptember 21., kedd

Nagyon hosszú tacsi

Nem túl régen láttam az egyik Tildás blogon ezt a kutyust. Első ránézésre huzatfogónak gondoltam, második ránézésre rájöttem, hogy ő kell nekem kicsike lányom ágyvégébe.
A rácsvédőt ugyanis már nem tűri, zavarja, hogy nem lát ki, a fejét viszont folyton beveri az ágyvégébe mióta nincs ott semmi, így kell egy "ágyvég-védő". Így aztán keresgélni kezdtem a neten ezt a számomra ismeretlen Tilda kutyát. Meg is találtam a szabásmintáját és még jó pár képet róla: íme. Ezek után jött a munka legnehezebb része, amit jelen esetben a férjem végzett: fel kellett nagyítani a képet. Elszórakozott a munkahelyén a fénymásolóval, az eredmény tökéletes lett. :)
Megvarrni igazán gyerekjáték. A sikere óriási. Nagylány épp igyekszik kitalálni, hogy neki hova és miért kellene egy klónja. :)
Nem mellékesen pedig eddig tökéletesen be is váltotta a hozzá fűzött reményeket. Léna feje nem koppant nagyokat, mielőtt elaludt és ficánkolt. :)
Hogy itt is meglegyen, felteszem ide is a szabásmintát és az eredeti kutyik képét:

2010. szeptember 10., péntek

Mókuska

Nagylányom kis Katica lett az ovi Mókus csoportjában.
Első nap megakadt a szemem azon, hogy az ajtón, az ősz jegyében, egy kis süni és egy madárijesztő van. A mókus csoport egy ajtóval odébb van kérem! És a mókus is épp elég őszies tud lenni.
Megkérdeztem hát az óvónénitől a hét elején, mert pont szóba került, hogy ne használjam e a mókusos szabásmintám és azt a választ kaptam, hogy nagyon nagyon örülnének neki. Így aztán a tegnap rámszabadult szabadidőt mókus készítéssel töltöttem. Késő este lett kész egészen, reggel még zacsiba kerülés előtt gyorsan lefotóztam, hogy meg tudjam mutatni és vittük is a helyére. 
Nagyon örültek neki és mikor mentem a lányomért, már ő csücsült az ajtón a süni és a madárijesztő helyett. :)

2010. szeptember 7., kedd

Kollekció

Na jó, ez kicsit nagyképűen hangzik, de valami olyasmi. :)

Az elmúlt napokban nem azért nem írtam, mert nem lett volna mit mutatni, hanem mert össze akartam várni a dolgokat.
Az első darab, ami elkészült, és ami a többihez az ötletet adta, az a pöttyös telefontartó volt. A régi pöttyöst már untam, gondoltam csinálok egy ősziesebbet. A választásom a barna pöttyös anyagra esett, bordó béléssel és egy kis maradék rózsaszín, nagyon finom csipkére. A telefontok elkészült és ezekbe a színekbe és anyagokba beleszerettem. Rögtön azon járt az agyam, hogy mit is kellene még csinálni...
Másnap már készült a pénztárca ugyanezekből az anyagokból, gyöngyházas patenttal. És akkor már tudtam, hogy kell egy új táska is. A régi már két éves, bármennyire is szeretem, kell a változatosság. :)
A Karácsonyi tildás könyv táskáját nyári változatban már többször készültem megvarrni, még anyagot is vettem hozzá, mégsem készült el. Eddig. Adott volt, hogy most rajta a sor. Persze belülre kellettek a zsebek, a kulcs karabíner, nekem táska anélkül nem táska! Elvoltam vele egy pár órát, de szeretem a végeredményt!
Ma pedig elkészült a kis kulcsos házikóm új változata is. Tudom, azt mondtam ilyet többet nem, de tévedni emberi... Annyira megszerettem és annyira nem illet a régi ebbe a táskába, hogy muszáj volt újat készítenem. :)